Image default
Bűn és bűnhődés

Az ügyvéd tippjei

Dr. Vörös Zsolt ügyvéd

Ezt a cikket azért írom, mert egy érdekes gyakorlatra lettem figyelmes, és úgy gondolom, hogy ez másokat is érinthet.

 

A gazdasági események és az ezekkel kapcsolatban keletkező számlák valódiságát az adóhivatal gyakran vizsgálja, ez nem újdonság.
Ha a számlák valódiságával kapcsolatban problémát lát, akkor a számlát hiteltelennek, fiktívnek minősíti, és hátrányos jogkövetkezményeket alkalmaz.

De újdonságot még ezzel sem mondtam. Az új eljárás abban mutatkozik meg, hogy ilyen esetekben elég gyakran az adóhatóság az általános 50 százalék helyett 200%-os adóbírságot alkalmaz. Erre akkor kerülhet sor, amennyiben az adóhiányt a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, nyilvántartások meghamisításával kapcsolatban szabják ki. Ez azonban nem új szabály, ugyanis a bírságolási lehetőség maximuma 2012. január 1-től 200%-ra változott.

Ugyanakkor az adóhatóság lényegesen gyakrabban él ezzel a lehetőségével. Talán nem haszontalan megvizsgálni: mi lehet az oka a tapasztalható adóhivatali eljárásnak?

Ahhoz ugyanis, hogy a bevétel eltitkolása vagy a nyilvántartások meghamisítása határozatileg kimondható legyen, súlyos bizonyítékok kellenek.

A vagyonosodási vizsgálatoknál gyakorlat volt, hogy a bevétel eltitkolása esetén az adóhatóság azonnal a súlyos mértékű bírsággal élt. Gazdasági társaságoknál viszont ez elég ritka volt. Egy laikus ember is tudja, hogy cégek esetében ez már büntetőjogi kategória lehet, ugyanis alappal merül fel a magánokirat-hamisítás, a számvitel rendjének megsértése és a költségvetési csalás, mint büntetőjogi tényállás.

Az adóhatósági gyakorlat mozgatórugója itt keresendő. Nemcsak arra gondolok, hogy 200 százalékos bírság behajtása szép eredmény az adóhivataltól. A változás kiváltó okát egy ugyancsak 2012. januártól hatályba lépett másik szabályban kereshetjük. Az adózás rendjéről szóló törvény ugyanis tartalmaz egy új előírást is. Eszerint az „APEH” az adóhivatal nyomozóhatóságát tájékoztatja az adótitokról a bűnesetek megelőzése és kinyomozása során a bűnüldözési feladatok teljesítése érdekében, és a büntetőeljárás megindítása céljából. Tehát nem csak a büntetőfeljelentések megtételével hívhatja fel a figyelmet az adóhivatal a bűncselekmény elkövetésének gyanújára.

Jobb, ha tudjuk, hogy amikor 200%-os adóbírságról szóló határozatot látunk, akkor szinte biztos, hogy az adóhivatal a nyomozóhatósághoz fordult. 2012. január 1-től hatályos változás az is, amely új eljárási formaként bevezette az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzést. Ez jó eszköze az adóhatóságnak, hogy egy konkrét ügylettel kapcsolatban és nem egy adott adónem vonatkozásában bizonyítást folytasson le, és ha a tényállás alapján nem kerülhető el, megtegye a büntetőfeljelentést is.

Related posts

Sikkasztottál és még csak nem is tudsz róla!

Szólj hozzá

Ez a weboldal cookie-kat használ a felhasználói élmény javítására. ELFOGADOM Olvass többet >>