Image default
Adótippek

9 fontos változás, amiről vállalkozóként tudnod kell!

2019. január 1-től – ahogy már megszoktuk – ismét több jelentős változásra kell felhívnom a vállalkozók figyelmét. Bár az adónemek struktúrájában és mértékében nem történt gyökeres átmenet a vállalkozásbarát közteherviselés irányába, de vannak olyan kormányzati intézkedések is, amelyek az egyszerűsítést szolgálják.

 

Az alábbiakban azokat a jogszabályi változásokat veszem sorra, amelyek elsősorban a kis-és középvállalkozásokat érintik.

 

1. Az áfa alanyi mentesség árbevételi határának emelése a korábbi 8 millió forintról 12 millió forintra éves szinten.

Ezzel a témával már előző cikkemben foglalkoztam, mivel az érdekelt vállalkozás számára fontos határidő az alanyi mentesség választásánál a tárgyévet megelőző év utolsó napja. Abban az esetben, ha a működő vállalkozás elérte az árbevételi határt, akkor 2 évig nem élhet a választás jogával. Figyelembe kell venni a kezdő vállalkozásnál azt is, hogy az árbevételi határt a működés naptári napjával arányosítani kell.

Mindenesetre egy KATÁ-s kezdő vállalkozásnak sokkal egyszerűbb dolga van, ha nem kell megbirkóznia az áfa adminisztrációjával. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a KATA alanyok éves árbevétele szintén 12 millió forintban van meghatározva.

 

2. A kisvállalati adó – rövidítése KIVA – jelentős adócsökkentést jelenthet a kisvállalkozások számára a társasági adóhoz képest és ezt választhatja a hazánkban legnépszerűbb gazdasági társaság is: a kft.

Bár a KATÁhoz képest – amelyet leginkább az egyéni vállalkozók preferálnak – kevésbé népszerű, mivel eddig 29000 vállalkozás sorolható ide. Az adóhivatal az ügyfélkapun keresztül közel nyolcvanezer céget tájékoztatott arról, hogy 2019-ben érdemes lesz KIVA szerint adózniuk. Ezt a formát legfeljebb 50 munkavállalót alkalmazó vállalkozások választhatják, melyek előző évi bevétele, illetve mérlegfőösszege nem haladja meg az egymilliárd forintot (eddig ötszáz millió forint volt a határ). A KIVA alapja a személyi jellegű kifizetések és a kifizetett osztalék összege, amelyet csökkent a nettó tőkebevonás is. Az adó mértéke nem változott: 13%, melynek teljesítésével a cég mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.

 

3. A szociális hozzájárulási adó mértéke – bár a vállalkozások élőmunka terhét ez az adónem növeli meg elsősorban – nem csökkent, továbbra is 19,5%. 2019 második félévére számolhatunk 2%-os csökkenéssel.

 

4. A minimálbér kötelező 8%-os emelése a kisvállalkozások számára jelentős költségnövekedéssel jár.

Tekintettel arra, hogy a személyi jövedelemadó 15%-a és a járulékok mértéke (10%+7%+1,5%) változatlan, a központi költségvetésbe is többet kell havonta utalni. Ennek járulékos költsége is figyelemreméltó: havonta minden munkavállaló után hat államkincstári számlára történő átutalás! Sajnos nem irányult kormányzati szándék e költségek csökkentésére.

A minimálbér január 1-től 149.000,- és a szakképzettséget igénylő munkakörök esetében 195.000,- forintra emelkedett.

 

5. A nyugdíjas munkavállaló után nem kell szociális hozzájárulási adót és járulékokat fizetni. Egyedül a 15%-os személyi jövedelemadó előleg terheli a kifizetést, ami várhatóan ösztönzi a nyugdíjasok foglalkoztatását a jövőben.

 

6. Az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke havi 7.500,- (napi 250,-) forint. Azok fizetik, akik nem biztosítottak, de egészségügyi ellátásra ezáltal jogosultak. Például a külföldön munkát vállalók, ha az állandó lakhelyük Magyarországon van; diákok a tanulmányaik befejezése után; magyar állampolgárok munkaviszonyuk megszűnése esetén.

 

7. A költségek elszámolását érinti, hogy a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzés esetén eddig 100 ezer forintot lehetett egy összegben elszámolni, ez most 200 ezer forintra emelkedett. Tehát nem értékcsökkenési leírással történik az elszámolás a várható használati idő függvényében az szja szerint adózó egyéni vállalkozónál.

 

8. A jövőben az egyéni vállalkozóknak is elkészíti a NAV az adóbevallás tervezetet, de ezt szükséges kiegészíteni a vállalkozásból származó jövedelem adataival (mivel a tervezet csak a kifizetőktől származó adatokat tartalmazza). A bevallási határidő így módosul: az eddigi február 25. helyett május 20-ra.

 

9. A munkavállalóknak kedvezményesen adható béren kívüli juttatások köre jelentősen lecsökkent.

Egyedül a SZÉP kártya és annak három alszámlájára utalt, maximum évi 450 ezer forint sorolható ide, mely után a munkáltató 15% szját és 19,5% szochót fizet, összesen 34,5%-ot.

E fölötti összeg és a közkedvelt önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetés már egyes meghatározott juttatásként adózik, amelynek adóterhe 40,71% (az adóalap 1,18-szorosa után kell a 15+19,5%-ot kiszámolni).

 

Még kedvezőtlenebb a korábban közkedvelt juttatások adózása, mivel bérjövedelemként viselkednek. Ide sorolható az Erzsébet utalvány, a helyi utazási bérlet, a lakáscélú támogatás, az iskolakezdési támogatás, a munkahelyi étkezés (a legtipikusabbakat említve). Ez azt jelenti, hogy adó-és járulékfizetési kötelezettség terheli a munkavállalót és a munkáltatót is, az adóteher mértéke így 54,5%-ra rúg. A cafeteria új szabályaival a kormányzat nem titkolt célja: a bruttó munkabérek emelésének ösztönzése és ezáltal az adóbevételek növelése.

Kérdés, hogy a KKV-k ezt hogyan tudják kitermelni.

Handa Lászlóné

Related posts

A KATÁ-s vállalkozások iparűzési adója

KATA egyre népszerűbb

NYERESÉG ÉS ÜZLET magazin

Miért hasznos nyugdíjas munkavállalót foglalkoztatni?

Szólj hozzá

Ez a weboldal cookie-kat használ a felhasználói élmény javítására. ELFOGADOM Olvass többet >>