Image default
Bűn és bűnhődés

Sikkasztottál és még csak nem is tudsz róla!

Az emberek gyakran úgy követnek el sikkasztást, hogy nem is tudnak róla. A látszólag ártalmatlan cselekmény is a vádlottak padjára juttathatja a jóhiszemű állampolgárt.

Nézzünk egy céges példát. Egy gazdasági társaság ügyvezetője a cég pénzét saját nevére, magáncélra kamatozó betétbe fekteti, és a betét lejárta után az eredeti tőkeösszeget hiánytalanul visszautalja a cégnek. A pénz megvan, hol itt a gond? Sajnos ez a cselekmény kimeríti a sikkasztás törvényi tényállását, mely a következőképpen hangzik [Btk. 372.§]:Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.”

Tehát nem tényállási elem, hogy kárt okozzunk, elég, ha a ránk bízott idegen dologgal sajátként rendelkezünk. Itt érdemes megjegyezni, hogy a sikkasztást a lopástól az határolja el, hogy az előbbi esetében az elkövetési tárgy, az a bizonyos idegen dolog, mindig valamilyen jogviszony formájában, hivatalosan az elkövetőre van bízva, tehát jogszerűen kerül a birtokába, míg a lopásnál a rábízás, mint tényállási elem hiányzik.  A sikkasztás csak szándékosan követhető el.

A gazdasági társaságok vagyona mindig elkülönül a társaságot létrehozó személy magánvagyonától, ezért rá nézve az idegen dolognak minősül, vonatkozásában a sikkasztás megvalósítható.

Ha a társaság vezetője a céges bevételt nem fizeti be a cég pénztárába, hanem adózás nélkül elkölti azt, szintén sikkasztást követ el. Vagy például a vállalat ügyvezetője a lízingelt járművet a tulajdonos tudta nélkül eladja.

Nem valósul meg sikkasztás akkor, ha valaki a jogszerűen magánál tartott pénzösszeggel késedelmesen számol el. A fenti példákból egyértelműen kitűnik, hogy érdemes minden cégnek jó pénzkezelési szabályzattal rendelkezni, melynek meglétét a számviteli törvény is előírja. A megfelelő pénzkezelési szabályzat biztosíthatja, hogy a társasági vagyon és a magánvagyon elkülönüljön egymástól.

Nagyon fontos azt elhatározni, hogy a cégnél kezelnek-e készpénzt vagy sem, azaz van-e készpénzbevételük, vagy csak a kiadásaik rendezéséhez szükséges a készpénz.
Amennyiben van készpénzbevétel és -kiadás, akkor a szabályzatban dönteni kell arról, ki legyen a készpénz kezelője, valamint pénztárhelyiséget is ki kell jelölni.

Vállalkozási szerződések esetén is támadhatnak viták, melyek során sikkasztás is megvalósulhat. A vállalkozó különféle célokra pénzt vehet át a megrendelőtől. Mindig érdemes tisztázni pontosan az átvett pénz rendeltetését. Amennyiben vállalkozói díjként, annak előlegeként kerül átadásra bizonyos összeg, akkor még abban az esetben sem valósul meg sikkasztás, ha a vállalkozó az elvállalt munkát nem teljesíti. Ez a jogvita megmarad a polgári jog keretein belül, és adott esetben polgári bíróság szolgáltat igazságot. Persze esetleg egy másik gazdasági bűncselekmény, a csalás még ekkor is felmerülhet. Ha azonban a vállalkozó egyértelműen meghatározott céllal, pl. anyagvásárlásra vesz át a megbízótól pénzösszeget, és ezt eltulajdonítja vagy teljesen eltérő más célra használja, akkor elköveti a sikkasztást.

Dr. Vörös Zsolt

 

Related posts

Az ügyvéd tippjei

NYERESÉG ÉS ÜZLET magazin

Szólj hozzá

Ez a weboldal cookie-kat használ a felhasználói élmény javítására. ELFOGADOM Olvass többet >>