Az éghajlatváltozás valós probléma, de a megoldás nem szűkíthető le egyetlen jelszóra. A kibocsátás csökkentése fontos, de önmagában kevés, ha közben a globális energiafelhasználás tovább nő. A fosszilis energiahordozók ma is meghatározóak, a gazdasági növekedés pedig szorosan összefügg az energiafelhasználással.
A zöld átállás egyik ellentmondása, hogy a tiszta technológiák mögött is hatalmas anyag- és energiaigény áll: a napelemekhez, szélerőművekhez, akkumulátorokhoz és adatközpontokhoz réz, acél, beton, alumínium, ezüst és sok energia kell, amelynek kitermelése és feldolgozása ma nagyrészt fosszilis alapú iparra épül. A fosszilis energia nagy energiasűrűsége miatt több területen ma nincs egyszerű helyettesítés. Ilyen terület az előadás szerint:
- a tengeri áruszállítás és a légi közlekedés;
- a mezőgazdasági gépek működtetése;
- az acél-, cement- és műtrágyagyártás.
A hidrogén, az akkumulátorok és a mesterséges intelligencia fontos fejlesztési irányok, de nem varázsmegoldások. Az előadás üzenete, hogy a fenntartható jövőről a valós árak, korlátok és következmények ismeretében érdemes dönteni, nem szlogenek alapján.
Az előadás 2026. március 26-án hangzott el, az Üzleti Környezet Fejlesztési Program (ÜKFP) veszprémi rendezvényén. A Fejér és Veszprém vármegyei ÜKFP-programsorozatot a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Veszprém Vármegyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány valósítja meg.
Az előadásról bővebb összefoglaló olvasható az ÜKFP oldalán, további előadásvideók és segédanyagok pedig az ÜKFP Eszköztárában érhetők el. A felvétel a YouTube-on is megnézhető.
