Az előadó, a Pannon Egyetem egyetemi tanára, az MTA rendes tagja szerint a szélsőséges időjárás nem véletlen kilengés, hanem egy hosszú folyamat egyre látványosabb következménye. A nemzetközi vállalások és a technológiai fejlesztések ellenére a globális szén-dioxid-kibocsátás nem csökken tartósan: az előadásban bemutatott adatok szerint az elmúlt öt évben átlagosan évi 1,8 százalékkal nőtt.
A zöld átállás nehézségeit több ágazat példáján mutatta be:
- az acél- és cementgyártás nagy energiaigénye miatt a kibocsátás nehezen csökkenthető;
- a műanyaggyártás tovább nő, a kőolajalapú anyagok kiváltása korlátozott;
- a légi és tengeri közlekedésben, valamint a közúti áruszállításban még nincs átfogó áttörés;
- a nap- és szélenergia időjárásfüggő, az energiatárolás korlátai pedig nehezítik a fosszilis források kiváltását.
A zöld hidrogénről azt mondta, hogy az előállítás, a tárolás és a visszaalakítás során az energia akár 70 százaléka is elveszhet. Az előadás üzenete a vállalkozásoknak: a beruházásoknál, az energiafelhasználásnál és a hosszú távú tervezésnél a bejelentések helyett a tényleges eredményekből és a technológiák valós korlátaiból érdemes kiindulni.
Az előadás 2026. szeptember 22-én hangzott el, az Üzleti Környezet Fejlesztési Program (ÜKFP) veszprémi rendezvényén. A Fejér és Veszprém vármegyei ÜKFP-programsorozatot a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Veszprém Vármegyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány valósítja meg.
Az előadásról bővebb összefoglaló olvasható az ÜKFP oldalán, további előadásvideók és segédanyagok pedig az ÜKFP Eszköztárában érhetők el. A felvétel a YouTube-on is megnézhető.
