Korábbi cikkemben részletesen bemutattam, hogy miért érdemes az egyéni vállalkozóknak – főleg a kezdőknek – a költségelszámoláson alapuló vállalkozói jövedelemadózás helyett az átalányadózást választani. Ebben az évben szerencsére nem változtak az egyéni vállalkozók szja és járulékkötelezettségét előíró jogszabályok, de érdemes figyelni a megnövekedett bevételi értékhatárokra.
Az átalányadózás választását az elszámolás egyszerűsége mellett a bevételi értékhatár befolyásolja. Tekintettel arra, hogy ez az összeg az adott évre megállapított minimálbér függvénye, számolnunk kell az összeghatár növekedésével. Ennek megfelelően adataink a következőképpen alakulnak:
- január 1-től a minimálbér összege 290.000 forint
- Az éves minimálbér összege 3.489.600 forint
- Az éves minimálbér tízszerese 34.896.000 forint
- Az éves minimálbér ötvenszerese 174.480.000 forint
- Az éves minimálbér fele: 1.744.800 forint
Ezekre az adatokra azért van szükség, mert az átalányadózó – tevékenységétől függően – 3 féle költséghányaddal számolja ki jövedelmét. A jogszabály nevesíti azokat a tevékenységeket, ahol a magasabb költséghányad alkalmazható (ez általában valamilyen termelő tevékenység).
A 40 és a 80 százalék költséghányad esetén az átalányadó választásának bevételi értékhatára az éves minimálbér tízszerese lehet, tehát 34.896.000 forint.
Amennyiben kiskereskedelmi tevékenységet végez a vállalkozó, akkor 90 százalék költséghányadot alkalmazhat és a bevételi értékhatár az éves minimálbér ötvenszerese, vagyis 174.480.000 forint lehet.
Van még egy fontos adat: az átalányadózót megilleti minden évben az adómentes jövedelem, ami az éves minimálbér felének felel meg. Ez 2025-ben 1.744.800 forint. Ez az összeg akkor is jár, ha évközben kezdi tevékenységét a vállalkozó (nem kell időarányosítani).
A személyi jövedelemadó és járulékfizetés mértéke és szabályai nem változtak 2025-ben.
Az átalányadózó 15 százalék személyi jövedelemadó előleget fizet negyedévente az adómentes jövedelem fölött. Ezenkívül az adóalapot terheli még a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék, valamint a 13 százalék szociális hozzájárulás, amit szintén negyedévente kell bevallani és megfizetni.
Ettől eltérő a főállású vállalkozóra vonatkozó járulékfizetés: mivel ő biztosítottnak minősül és függetlenül az adómentes jövedelemhatártól havonta legalább a minimálbér után fizetendő a társadalombiztosítási járulék, valamint a szociális hozzájárulás. Ez utóbbit még bonyolítja, hogy a minimálbér 112,5 százalékát kell alapul venni.
Véleményem szerint továbbra is célszerű az egyéni vállalkozóknak az átalányadózást választani, s ha úgy alakul, hogy bevétele meghaladja a fent említett értékhatárt, akkor áttér a költségelszámolásos vállalkozói személyi jövedelemadózásra. Ebben az esetben a tárgyévet követő évben nem lehet átalányadózó.
2025.01.07 Handa Lászlóné
okl. közgazdász
adótanácsadó
főiskolai docens