Ebben a cikkemben tippeket adok a képzési költségek elszámolására, vizsgálva annak hatását a vállalkozások személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségére.
A hazai vállalkozások eredményességének egyik fontos tényezője a képzett és kellő gyakorlattal rendelkező munkaerő foglalkoztatása. A munkáltatóknak érdeke fűződik ahhoz, hogy az alkalmazottak a munkavégzéshez szükséges szakismereteket megszerezzék, ezért a képzési költségek átvállalásával motiválják dolgozóikat.
Vizsgáljuk meg először a képzési formákat, ez ugyanis befolyásolja a képzési költségek elszámolását.
A gazdasági társaságok és az egyéni vállalkozók alkalmazottjai képzési költségét aszerint kell megítélni, hogy iskolarendszerű illetve iskolarendszeren kívüli képzésnek minősül-e. Többségében az OKJ-s képzések tartoznak ide – Országos Képzési Jegyzékben szereplő államilag elismert szakképesítés – ,de szervezhetők egyéb szakmai képzések is, amelyek adott munkakör, foglalkozás végzéséhez szükséges kompetenciákat tartalmazzák. De szükség lehet az egyéb képzések körébe tartozó műveltségi, társadalmi és személyiségfejlesztési képzések finanszírozására is, például egy kommunikációs tanfolyamra, vagy vállalkozási ismeretek megszerzését célzó képzésre.
Hogyan tudjuk megkülönböztetni a képzési formákat és melyiket terheli adófizetési kötelezettség?
Iskolarendszerű képzésnek minősül, ha a résztvevőnek tanulói/hallgatói jogviszonya keletkezik és az oktatás közép-és felsőfokú oktatási intézményben folyik. A tanulói/hallgatói jogviszonyt diákigazolvány is igazolja.
A munkáltatónak ebben az esetben a képzési költségek átvállalása miatt keletkezik adófizetési kötelezettsége, mivel az szja törvény ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott szolgáltatásnak minősíti, ezáltal „egyes meghatározott juttatásként” adózik (szja tv.69.§.1.).
Az adó alapja az átvállalt képzési költség 1,18-szorosa, ami után 15% személyi jövedelemadót és 19,5% egészségügyi hozzájárulást fizet a munkáltató.
Az iskolarendszeren kívüli képzés keretében nem keletkezik tanulói/hallgatói jogviszony. A felnőttképző intézmény/vállalkozás a résztvevőkkel felnőttképzési szerződést köt, ami alapján szakmai ismeretek megszerzését, nyelvi képzést és egyéb készségek elsajátítását teszi lehetővé (pl vezetőképző tréning, számítógépes ismeretek). Az szja törvény 4.§.2a. szerint nem keletkezik bevétele a magánszemélynek akkor, ha munkáltatója az iskolarendszeren kívüli képzés költségét azért vállalja át, mert ezek az ismeretek a tevékenység ellátását szolgálják. Lássuk a különbséget az alábbi példával szemléltetve:
Egy kft ügyviteli tevékenységet végző alkalmazottjának iskolarendszerű képzésben vállalkozási ügyintéző szakképesítés megszerzését biztosítja a képzési költségek átvállalásával, ami 300.000,-forint. A kft egyéb személyi költségek között elszámolja ezt az összeget és megállapítja a közterheket.
Adóalap 300.000*1,18=354.000,-
Fizetendő szja 15% = 53.100,-
Fizetendő eho 19,5% = 69.030,-
Tehát a képzési költségen felül a munkáltatót terhelő adófizetési kötelezettség: 122.130,-
Kedvezőbb, ha felnőttképző szervezet biztosítja a szakképesítés megszerzését, mert az iskolarendszeren kívüli képzés költségeinek átvállalása nem keletkeztet a kft számára szja és eho fizetési kötelezettséget.
Az egyéni vállalkozó és a gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja saját szakismeretének megszerzése érdekében felmerült igazolt költségek szintén csak az iskolarendszeren kívüli kiadások elszámolását teszik adómentesen lehetővé.
Végül még fontos tisztáznunk, hogy mi tartozik a képzési költség fogalmába. Ide sorolható:
- a képzési szolgáltatás, amelyről a képző intézmény számlát állított ki,
- a taneszközök, tankönyvek ára, vizsgadíjak.
Nem tartozik a képzési költségbe, de a képzéssel kapcsolatban felmerülnek járulékos kiadások is: utazás, szállás, étkezés. A munkáltatónak ezeket a kiadásokat célszerű hivatali, üzleti utazás keretében elszámolni, mert így a magánszemélynek nem keletkezik bevétele, így adó sem terheli azt (menetjegy, szállásdíj+kötelező reggeli megtérített kiadásával szemben). De ha ezenkívül egyéb szolgáltatást is biztosít a képző a magánszemélynek pl. étkezés, szabadidős programok, ezek már nem minősülnek képzési költségnek. Ebben az esetben a munkáltató által megtérített összeg a magánszemély jövedelmeként adóköteles (függetlenül attól, hogy milyen a képzés típusa). Ezen összeg 1,18-szorosa után 15% szja és 19,5% eho fizetendő.
Fontosnak tartom felhívni a vállalkozások figyelmét a jövő évben várható kedvezőtlen változásra is.
2019.01.01-től az iskolarendszerű képzés költségét átvállaló munkáltató ezen összeg után bérként adózik, mivel az kikerül az egyes meghatározott juttatások köréből. Számoljunk ismét:
– eddig a juttatás 1,18-szorosa után 15+19,5%, vagyis 40,71% közterhet fizetett a munkáltató
– jövő évtől a bérek összes közterhét, ami jelenleg 54,5%-ot tesz ki.
okl. közgazdász
adótanácsadó
főiskolai docens
Ebből következik, hogy ilyen magas közteher mellett csak az iskolarendszeren kívüli képzés tűnik járható útnak a vállalkozások számára, mivel az átvállalt képzési költséget nem terheli külön adó.
2018. november 11.
Handa Lászlóné
További kérdésed van?
Vedd fel velünk a kapcsolatot: RVA Group – Szakértők az üzletfejlesztésben