- szeptember 1-jétől életbe lépett az új Kata törvény, amelynek legfontosabb előírásait foglaltam össze az alábbiakban. Nem részletezem az egyéni vállalkozók számára választható átalányadózást – ami kedvezően változott ez évtől -, mivel fő szabályait az előző cikkem tartalmazza.
Melyek a Kata törvény új előírásai?
- Csak egyéni vállalkozó lehet Katás (bt, kkt, ügyvéd, ügyvédi iroda nem)
- Csak főfoglalkozásként lehet katázni (tehát kizárták a főállással rendelkezőket, a nyugdíjasokat, a nappali tagozatos hallgatókat)
- Csak magánszemélyeknek és őstermelőknek értékesíthetnek, tehát cégek, költségvetési szervek nem lehetnek üzleti partnerek (kivéve: a taxis)
Mi a teendő egyéni vállalkozóként?
- Maradhat Katás, ha megfelel az előző feltételeknek és csak magánszemélyeknek értékesít. Ezt a választást is be kell jelenteni a NAV felé szeptember 25-ig a 22T101E nyomtatványon. Ebben az esetben havonta maradt az 50 ezer forintos adótétel, amelyet minden megkezdett naptári hónapra meg kell fizetni a tárgyhót követően 12-ig. A 40%-os különadót akkor kell megfizetni, ha a bevétel meghaladja a havi 1,5 millió forintot. Tehát a havi 1 millió forintos értékhatár emelkedett, ez azokra is vonatkozik, akik szept. 1-től megszüntetik kata alanyiságukat. (Tehát az ő esetükben 8 hónap alatt teljesült a 12 millió forintot meghaladó bevétel).
- Nem maradhat Katás – az előző okok miatt –, vagy célszerű kedvezőbb adózási módot választania. Automatikusan az egyéni vállalkozó átkerül az szja tv. szerinti vállalkozói jövedelemadózás alá (akkor, ha nem választja az átalányadózást és kijelentkezett a kata alól). Ez az adózási mód a bevételek és a vállalkozói költségek elszámolásával jellemezhető, ami után 9% vállalkozói jövedelemadót fizet és az adózott eredmény után 15% osztalékadót. Mivel ez az adónem bonyolultabb a katánál és az átalányadónál, célszerű könyvelővel egyeztetni (egyébként ismertetése meghaladná e cikk kereteit).
- Átalányadózás választása, amelyet október 31-ig lehet bejelenteni a NAV-nak. Ebben az esetben aug. 31-ig katás és szept. 1-től átalányadózó lesz. Lényege ennek az adózási módnak, hogy diktált költséghányad segítségével állapítható meg az adóköteles jövedelem (40-80-90%-os kulcsokkal) és a bevételnek meg van határozva a felső határa. Ugyanakkor a törvény megad egy adó-és járulékmentes értékhatárt is, amit a szeptember 1-től adózó egyéni vállalkozók is igénybe vehetnek: ez erre az évre 1,2 millió forint. Mivel ez lényegesen egyszerűbb – sok esetben költségtakarékosabb – adózási mód, célszerű azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik kiestek a kata alanyiság köréből.
Mi a teendő cégek esetében?
Mivel a bt, kkt teljesen kizárt a kata alanyiság köréből, számukra nem marad más, mint a társasági adózás. Az általános adózási mód helyett választható a kiva: a kisvállalati adó is, ami kedvezőbb lehet a kisebb cégek számára. A választást a 22T201T nyomtatványon kell bejelenteni, valamint az adónem váltás miatt nyitómérleget kell készíteni, könyvvizsgálóval ellenőriztetni és meg kell kezdeni a kettős könyvelést (ami a katás időszak alatt nem volt előírás). Ezek a feladatok már igénylik a szakember segítségét, nemcsak egy konzultáció erejéig. Addig is ajánlom az érdekeltek számára egy korábbi cikkem: „Tao vagy kiva: Melyiket válasszam?”
- 08. 31. Handa Lászlóné
okl. közgazdász
adótanácsadó
főiskolai docens