2019. január 1-től – ahogy már megszoktuk – ismét több jelentős változásra kell felhívnom a vállalkozók figyelmét. Bár az adónemek struktúrájában és mértékében nem történt gyökeres átmenet a vállalkozásbarát közteher viselés irányába, de vannak olyan kormányzati intézkedések is, amelyek az egyszerűsítést szolgálják. Az alábbiakban azokat a jogszabályi változásokat veszem sorra, amelyek elsősorban a kis-és középvállalkozásokat érintik.
- Az áfa alanyi mentesség árbevételi határának emelése a korábbi 8 millió forintról 12 millió forintra éves szinten. Ezzel a témával már előző cikkemben foglalkoztam, mivel az érdekelt vállalkozás számára fontos határidő az alanyi mentesség választásánál a tárgyévet megelőző év utolsó napja. Abban az esetben, ha a működő vállalkozás elérte az árbevételi határt, akkor 2 évig nem élhet a választás jogával. Figyelembe kell venni a kezdő vállalkozásnál azt is, hogy az árbevételi határt a működés naptári napjával arányosítani kell. Mindenesetre egy katás kezdő vállalkozásnak sokkal egyszerűbb dolga van, ha nem kell megbirkóznia az áfa adminisztrációjával. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a kata alanyok éves árbevétele szintén 12 millió forintban van meghatározva.
- A kisvállalati adó – rövidítése kiva – jelentős adócsökkentést jelenthet a kisvállalkozások számára a társasági adóhoz képest és ezt választhatja a hazánkban legnépszerűbb gazdasági társaság is: a kft. Bár a katához képest – amelyet leginkább az egyéni vállalkozók preferálnak – kevésbé népszerű, mivel eddig 29 ezer vállalkozás sorolható ide, az adóhivatal az ügyfélkapun keresztül közel 80 ezer céget tájékoztatott arról, hogy 2019-ben érdemes lesz kiva szerint adózniuk. A kivát legfeljebb 50 munkavállalót alkalmazó vállalkozások választhatják, melyek előző évi bevétele, illetve mérlegfőösszege nem haladja meg az egymilliárd forintot (eddig ötszáz millió forint volt a határ). A kiva alapja a személyi jellegű kifizetések és a kifizetett osztalék összege, amelyet csökkent a nettó tőkebevonás is. Az adó mértéke nem változott: 13%, melynek teljesítésével a cég mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.
- A szociális hozzájárulási adó mértéke – bár a vállalkozások élőmunka terhét ez az adónem növeli meg elsősorban – nem csökkent, továbbra is 19,5%. 2019 második félévére számolhatunk 2%-os csökkenéssel.
- A minimálbér kötelező 8%-os emelése a kisvállalkozások számára jelentős költség növekedéssel jár. Tekintettel arra, hogy a személyi jövedelemadó 15%-a és a járulékok mértéke (10%+7%+1,5%) változatlan, a központi költségvetésbe is többet kell havonta utalni. Ennek járulékos költsége is figyelemre méltó: havonta minden munkavállaló után hat államkincstári számlára történő átutalás! Sajnos nem irányult a kormányzati szándék ezen költségek csökkentésére.A minimálbér január 1-től 149.000,- és a szakképzettséget igénylő munkakörök esetében 195.000,- forintra emelkedett.
- A nyugdíjas munkavállaló után nem kell szociális hozzájárulási adót és járulékokat fizetni. Egyedül a 15%-os személyi jövedelemadó előleg terheli a kifizetést, ami várhatóan ösztönzi a nyugdíjasok foglalkoztatását a jövőben.
- Az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke havi 7.500,- (napi 250,-) forint. Azok fizetik, akik nem biztosítottak, de egészségügyi ellátásra ezáltal jogosultak. Például a külföldön munkát vállalók, ha magyar állandó lakhellyel rendelkeznek, diákok a tanulmányaik befejezése után, munkaviszony megszűnése esetén a magyar állampolgár.
- A költségek elszámolását érinti, hogy a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzés esetén eddig 100 ezer forintot lehetett egy összegben elszámolni, ez most 200 ezer forintra emelkedett. Tehát nem értékcsökkenési leírással történik az elszámolás a várható használati idő függvényében az szja szerint adózó egyéni vállalkozónál.
- A jövőben az egyéni vállalkozóknak is elkészíti a NAV az adóbevallás tervezetet, de ezt szükséges kiegészíteni a vállalkozásból származó jövedelem adataival (mivel a tervezet csak a kifizetőktől származó adatokat tartalmazza). A bevallási határidő így módosul: az eddigi február 25. helyett május 20-ra.
- A munkavállalóknak kedvezményesen adható béren kívüli juttatások köre jelentősen lecsökkent. Egyedül a SZÉP kártya és annak három alszámlájára utalt max.évi 450 ezer forint sorolható ide, mely után a munkáltató 15% szját és 19,5% szochót fizet, összesen 34,5%-ot.
E fölötti összeg és a közkedvelt önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetés már egyes meghatározott juttatásként adózik, amelynek adóterhe 40,71% (az adóalap 1,18-szorosa után kell a 15+19,5%-ot kiszámolni).
okl. közgazdász
adótanácsadó
főiskolai docens
Még kedvezőtlenebb a korábban közkedvelt juttatások adózása, mivel bérjövedelemként viselkednek. Ide sorolható az Erzsébet utalvány, a helyi utazási bérlet, a lakáscélú támogatás, az iskolakezdési támogatás, a munkahelyi étkezés (a legtipikusabbakat említve). Ez azt jelenti, hogy adó-és járulékfizetési kötelezettség terheli a munkavállalót és a munkáltatót is, az adóteher mértéke így 54,5%-ra rug. A cafetéria új szabályaival a kormányzat nem titkolt célja: a bruttó munkabérek emelésének ösztönzése és ezáltal az adóbevételek növelése.
Kérdés, hogy a kkv-k ezt hogyan tudják kitermelni?!
Székesfehérvár, 2019. január 6.
Handa Lászlóné
További kérdésed van?
Vedd fel velünk a kapcsolatot: RVA Group – Szakértők az üzletfejlesztésben