Az egyéni vállalkozók három adózási módszer közül választhatnak: vállalkozói személyi jövedelemadó, átalányadó illetve kisadózók tételes adója (kata). A döntéshez nagyon fontos a jogszabályi feltételek ismerete és tisztában kell lennünk az adott vállalkozás jövedelemtermelő képességével, a gazdasági környezet hatásaival is. Számolni kell a jövőre vonatkozó döntések meghozatalakor a bizonytalansági tényezővel, így gyakran előfordul, hogy nem az elképzeléseink szerint alakul a vállalkozás bevétele, vagy váratlan költségek merülnek fel. Ilyen esetben megoldás lehet az egyéni vállalkozó számára: az „újratervezés”vagyis az eddigi adózási módszer helyett egy kedvezőbb választása. Ebben a cikkben arra keresem a választ, hogy kinek, mikor és milyen feltételek mellett van lehetősége váltani.
- Kezdő vállalkozó a NAV által vezetett egyéni vállalkozói nyilvántartásba a Webes Ügysegéden keresztül jelenti be a választott jövedelemadózási módszert. Az átalányadózást akkor választhatja, ha várható bevétele az éves min.bér tízszeresét nem haladja meg, ami 2022-ben 24 millió forint, kiskereskedelmi tevékenység esetén ötvenszeresét (jelenleg 120 millió). Fontos tudnivaló, hogy az évközben kezdő vállalkozó esetében időarányosan számítandó a bevételi értékhatár. Ugyanígy számolunk, ha a vállalkozó szünetelteti/megszünteti tevékenységét. Igen kedvező változás történt 2022-ben az átalányadózás javára: bevezetésre került az adómentes értékhatár, ami igen figyelemre méltó előnyt jelent a többi adózási formával szemben. Nem kell a 15% jövedelemadót megfizetni az éves min.bér felét meg nem haladó jövedelem után (jelenleg 1,2 millió forint), és itt nincs időarányos hányad sem. A jövedelem kiszámításához a törvény megadja a 40, a 80 és a 90 %-os mértéket, tehát nem a tényleges költségek levonásával történik. Mindenesetre célszerű a költségszámlák megőrzése, amire akkor van szükség, ha a vállalkozás bevétele meghaladná az előírt mértéket és át kell térni átalányadózásról vállalkozói jövedelemadózásra.
- Kezdő vállalkozó választhatja a katát is, ahol a tételes adó megfizetésével havi 1 millió forint bevételt realizálhat, ezt meghaladóan már belép a 40%-os adókulcs. Korábbi cikkem részletezte a 40% fizetésének egyéb eseteit is, ezért nem biztos, hogy kedvező a kata választása.
- Katás vállalkozó áttérése átalányadózásra. A kata hatálya alól való kilépést a T101E nyomtatványon vagy a NAV honlapján ONYA felületen kell bejelenteni és mindkét adónemnél az időarányos bevételre kell figyelni. Megjegyzem: Így lehet elkerülni az igen magas, kifizetői minőségben előírt 40%-os adó levonását a katás vállalkozó bevételéből, ugyanakkor az átalányadózás adómentességét is ki lehet használni.
- Vállalkozói személyi jövedelemadózásról áttérés átalányadózásra. Ennek bejelentésére az előző évre benyújtott személyi jövedelemadó bevallásban nyilatkozhat. Jelenleg ez a 21SZJA és határideje: május 20. Ha az átalányadózást akarja az egyéni vállalkozó megszüntetni, akkor ugyanez a helyzet. Ebben az esetben jól meg kell gondolni a váltást, mert ismételten átalányadózni csak 4 év elteltével lehet. Ha a NAV szünteti meg az átalányadózást, ebben az esetben is ez a szabály.
Ezzel a cikkel az egyéni vállalkozók aktuális dilemmájára kerestem a választ: Mi a teendő akkor, ha három féle adózási módszer közül kell választani? Ha már megtörtént a választás, de a körülmények alakulása miatt mégsem kedvező az adott módszer, hogyan lehet áttérni az optimális változatra?
- 05. 09. Handa Lászlóné
okl. közgazdász
adótanácsadó
főiskolai docens