Fókuszban Gazdaságpolitika Mikrohitel Vállalkozás finanszírozás Vállalkozásfejlesztés

Mikrohitel – Kinek a haszna?

Bár nincs hivatalos meghatározása, de mikrohitelnek hívjuk a 25.000 euró – 12 millió Ft – alatti kis összegű, visszatérítendő vállalkozói hiteleket. A mikrohitelt azonban nemcsak az igényelhető összeg nagysága különbözteti meg a kereskedelmi banki hiteltermékektől: erős társadalmi és gazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a mikrohitelek eljussanak célközönségükhöz, az önálló vállalkozói tevékenységből boldogulni kívánó ügyfelekhez, mikrocégekhez. Nekik ugyanis legtöbb esetben ajtót mutatnak a bankok.

 

Akik még a bankig se jutnak el

 

A kereskedelmi banki szemlélet a hiteltermékekben is csak a profitot nézi, így kőkemény feltételekhez szabja és általában túlbiztosítja a hitelügyleteket. Lehet bármilyen a „csomagolás”, a banki hitel promóciója, nem árt tudni, hogy Magyarországon – a Világbank tanulmánya alapján – a legkisebb cégek körében még mindig számottevő a pénzügyi kirekesztődés, sokan kizáródnak a banki szolgáltatásokból (például nem rendelkeznek megfelelő biztosítékokkal, hogy hitelt vegyenek fel).

 

Egy, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű – például vidéken élő vagy középkorú ember – számára sokszor az egyetlen kiút a tartós munkanélküliségből és az anyagi csődből, ha egy kis induló (kölcsön) tőkével el tudja kezdeni saját üzletét. Drukkolunk neki, hiszen az egész társadalom érdeke, hogy ő és családja boldoguljon, és ne segélyekből kelljen tengődniük. Sok esetben a szociális szemléletű mikrohitel az egyetlen lehetőségük továbblépni.

 

Ahol nem minden a profit

A pozitív társadalmi célokat szolgáló mikrohitelezés egyik jelentős ismérve a non-profit szemlélet, mert ennél a hitelformánál fontosabb a hitelek pozitív társadalmi hatása, mint a profitszerzés. A mikrohitelezéshez kapcsolódnia kell egy intenzív és hatékony mentorálási és segítségnyújtási tevékenységnek, valamint magas színvonalú üzletfejlesztési szolgáltatásoknak is. A szociális mikrohitel küszöbe alacsonyabban van, mint a kereskedelmi hiteltermékeké, ezért a vállalkozói múlttal nem rendelkezők is könnyen igényelhetik. Igen, nagyobb a kockázat is a hitelnyújtó számára. De éppen azért működnek nonprofit módon ezek az alapok, hogy a jól teljesítő ügyletek nyeresége ne a donorokat gazdagítsa, hanem a hitelalapba visszaforgatva kompenzálja az esetleges veszteségeket.

Magyarországon a non-profit mikrohitelezők a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok

Szekfü Tibor
Magyar Mikrofinanszírozási Hálózat elnök
egyetemi oktató

(HVK-k). A legtöbb HVK több mint negyedszázados tapasztalattal rendelkezik mikrohitelezés terén, ugyanis az első, Phare programból finanszírozott mikrohitelek 1992-ben indultak be. Ma főként helyi mikrohitel programokat menedzselnek, sok helyen önkormányzati kamattámogatással. A non-profit mikrofinanszírozás ma Magyarországon jogilag más kategória, mint a banki hitelezés, ugyanis a HVK-k nem tartoznak a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény hatálya alá. Azonban még jelentős szabályozási munka van hátra, ha azt szeretnénk, hogy teljes gőzzel érvényesülni tudjanak a non-profit mikrohitelezés áldásos hatásai.

Ez nem az a hitel, amivel mindent kockára teszünk
Ehhez már az is elég lenne, ha az úgynevezett „Római direktívák” érvényesülését hazánkban is segítenék a
döntéshozók. A 2016-ban Rómában az európai mikrohitelezés elismert szakemberei – köztük Szekfü Tibor, a Magyar Mikrofinanszírozási Hálózat elnöke – által elfogadott 10 pontos szakmai ajánlás olyan fontos szempontokat tartalmaz, mint például, hogy a hitelügylet miatt nem kerülhet rosszabb helyzetbe az ügyfél, mint a hitelfelvétel előtt volt (sok devizahiteles tudna erről mesélni!). Ebből is látszik, hogy mekkora a különbség a non-profit és a kereskedelmi hitelezés szemlélete között, és nem kérdés, hogy az államnak is megérné az előbbit támogatni.

Ez is érdekelhet