Mikor éri meg kata helyett átalányadót választani? Ezt a kérdést azoknak az egyéni vállalkozóknak érdemes megvizsgálni, akiket érintett a kata 2021. évi szigorítása – amely az egy kifizetőtől származó 3 millió forintot meghaladó bevételt terheli 40%-os adóval. Dönteni kellett a kisadózói státuszáról annak a magánszemélynek is, aki többszörösen érintett volt: egyéni vállalkozóként és cég tagjaként is kata szerint adózott. A jogalkotó 2022-től az átalányadózók számára további kedvező változásokról döntött, ezért ismét érdemes mérlegelni melyik adózási módot válasszuk a következő évre.
Mit kell tudni az átalányadóról?
- egyéni vállalkozó választhatja, ha éves árbevétele nem haladja meg a 15 millió forintot, kiskereskedelmi tevékenység esetén a 100 milliót,
- az adó alapját a bevételből a jogszabályban meghatározott költséghányaddal kell megállapítani. Tehát a költségeket nem kell számlával igazolni és nem kell költségnyilvántartást vezetni. Az általános költséghányad 40%, de a külön nevesített tevékenységekre magasabb – 80, 90, 94% is elszámolható,
- az adóalapot 15%-os átalányadó terheli, amelyet az egyéni vállalkozó által igénybe vehető személyi jövedelem adóalap kedvezmény csökkenthet (családi, súlyos fogyatékossági, első házasok kedvezménye, négygyerekes anyák kedvezménye),
- az adóalap után a vállalkozó szociális hozzájárulási adót (szocho) 15,5% és társadalombiztositási járulékot (tb) 18,5% fizet. A főállású ev. a szochót legalább a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 112,5%-a után fizeti, míg a tb járulékot a min.bér után,
- bevallást és befizetést havi gyakorisággal kell teljesíteni a nav felé az előző bekezdésben ismertetett kötelezettségekről, ezenfelül negyedévente átalányadóelőleget is köteles megállapítani és fizetni. Az egyéni vállalkozó éves bevallását tárgyévet követően május 20-ig nyújhatja be.
Lássuk a számokat!
Annak ellenére, hogy a kata lényegesen egyszerűbb (korábbi cikkben bemutatva), érdemes kiszámolni az átalányadózás adóterhelését. Lássuk ezt a következő példa alapján:
| átalányadó | kata | |
| Éves bevétel | 15.000.000 | 15.000.000 |
| költséghányad 80% | 12.000.000 | – |
| adóalap | 3.000.000 | 12 hónap |
| átalányadó 15% | 450.000 | – |
| adótétel 50.000Ft/hó | – | 600.000 |
| százalékos adó 40% | – | 1.200.000 |
| szocho 15,5% | 465.000 | – |
| tb.járulék 18,5% | 555.000 | – |
| összes adó | 1.470.000 | 1.800.000 |
Mint a példában is látható: az átalányadózás lényegesen kedvezőbb, a bevétel 10%-át sem éri el az adóterhelés, míg a kata elveszti előnyét, ha a tételes adón kívül 40%-os kulccsal terheljük meg a havi 1 millió forint bevételt meghaladó részt. De akkor is számolni kell a különadóval, ha céges megrendelőnktől származik a 3 millió forintot meghaladó bevétel (igaz ezt a megrendelő fizeti, de a kisadózónak is adatot kell szolgáltatni erről).
Már most is kedvező, de jövőre még jobb lesz
Az átalányadózók 2022-től további egyszerűsítésekre számíthatnak:
adómentes jövedelemrész bevezetése. Az éves minimálbér felét el nem érő jövedelem után nem kell átalányadót, szochót, tb járulékot fizetni,
- három költséghányad kulcs marad: az általános 40, külön felsorolt tevékenységekre 80, kiskereskedelmi tevékenységre 90%,
- az éves bevételi értékhatár felemelése az éves minimálbér 10-szereséig, kereskedelmi tevékenység esetén 50-szereséig.
Egy mondatban: kinek jó az átalányadó?
Összességében az átalányadó azoknak jó, akiknek magasak a költségeik és nem akarnak számlákkal és nyilvántartásokkal bajlódni, akik jelentős szja-kedvezményre jogosultak, valamint céges megrendelőik vannak és számukra nem jelentkezik – a katával ellentétben – adófizetési kötelezettség.
2021.10.20.
okl. közgazdász
adótanácsadó
főiskolai docens